Lelépett a Neuralink egyik alapítója. Mi lesz Elon Musk álmával?

Max Hodak orvosbiológus, vállalkozó, a Neuralink alapító-elnöke a Twitteren közölte a hírt. Távozását nem indokolta.

Váratlan tweettel lepte meg a hétvégén követőit a Neuralink alapító-elnöke, Max Hodak: a közösségi oldalon jelentette be, hogy elhagyja a céget. Mint írta, rengeteget tanult a Neuralinknél, és továbbra is az ott folyó munka lelkes rajongója marad. Távozása okairól azonban nem ejtett egy szót sem, ráadásul a lapok megkeresésére sem reagált, így maradt a találgatás: miért ment, és mit fog csinálni nélküle a másik alapító, Elon Musk, aki egyébként a vezérigazgatói pozíciót is betölti?

Musk és Hodak 2016-ban többedmagukkal alapították a Neuralinket. Musk volt a cég arca, illetve ő volt a fő pénzforrás is. A kutatásokra eddig közel 160 millió dollár ment el, aminek javát, például a 2019-es második kör 100 millióját valószínűleg az excentrikus vállalkozó biztosította. De összességében eddig jó befektetés volt, a cég értékét ugyanis jelenleg kb. 500 millió dollárra becsülik.

Ahogy azt Musk esetében már megszokhattuk, a Neuralink sem szokványos működésű cég. Sokak szerint a cég belső kultúrája legalább annyira meghökkentő, mint fejlesztéseik iránya (vagy inkább tálalása). Volt alkalmazottak beszámolói meglehetősen kaotikus belső viszonyokról árulkodnak. Sok a rögtönzés, a kutatók nem mindig kaptak elegendő időt arra, hogy rendesen végigvigyenek projekteket. Egyesek szerint az is növelte a káoszt, hogy Musk aktívan, de szakértelem híján hályogkovács módjára folyt bele idegtudományi és orvosi problémák “megoldásába”.

Egy őrült projektből egy még őrültebbe?

A Bitport is többször foglalkozott azzal, milyen merész célokat tűzött ki a vállalat. Olyan agy-gép interfész kifejlesztésén dolgoznak, amellyel megvalósítható a gépek gondolattal történő vezérlése.

Ha a fejlesztés eredményes lesz, megnyílik az út olyan protézisek és exoszkeletonok, azaz mesterséges külső vázak előtt, amiket gondolattal lehet irányítani. Musk szerint a Neuralink technológiája lehetne a kapocs az emberi elme és a mesterséges intelligencia között, hogy a két “gondolkodó technológia” szimbiózisa létrejöhessen. (Az ötlet egyébként nem csak Musk agyában fogant meg, Mark Zuckerberg is valami hasonlót vázolt fel két éve egy a Facebook finanszírozta agykutatási projekt kapcsán.)

Ezek elég merész álmok – különösen Elon Musk tálalásában –, tudományos és orvosi körökben azonban ezzel nem aratott osztatlan elismerést. Legfőképpen az akasztott ki a tudósokat, hogy Musk mindenféle bizonyíték nélkül jelentett ki (főleg a Twitteren) olyan dolgokat, amik szembementek az addigi tudományos konszenzussal. Pedig látványos dolgokban nem volt hiány: 2020 augusztusában például egy sertés agyába ültették a Neuralink implantátumának egy prototípusát. Ez azonban a kritikusok szerint laikusoknak szóló idegtudományi színház (voltaképpen szemfényvesztésre épülő cirkusz), és nem komolyan vehető tudományos eredmény. Hasonló kritikák elhangzottak azzal a közelmúltbeli kísérlettel kapcsolatban is, amikor egy majom agyába építettek implantátumot, hogy az állat gondolatokkal irányítson egy játékot.

Nem valószínű, hogy Max Hodak a cégével szembeni kritikák hatására távozik, hiszen maga is nagy fantaszta. Bár végzettsége szerint orvosbiológus volt, maximálisan hitt a Neuralink által képviselt fejlesztési irányban, és abban, hogy a technológia minden képzeletet felülmúló lehetőségeket ad az orvosbiológiai tudományoknak. A közelmúltban például arról tweetelt, hogy a géntechnológia segítségével akár a biodiverzitás is növelhető, például ha akarnánk, létrehozhatnánk egy valóságos Jurasic Parkot, mindössze 15 év fejlesztés és mérnöki munka kellene hozzá.

Amikor bejelentette a távozását, valaki rá is kérdezett: Hodak átigazol a Jurasic Park projektre?

A Lelépett a Neuralink egyik alapítója. Mi lesz Elon Musk álmával? bejegyzés először Kriptomania – kripto hírek-én jelent meg.